GOP-1.1.1-09/1-2009-0087
Génexpresszión alapuló diagnosztikai rendszer prototípusának kifejlesztése a tuberkulózis gyors felismerésére
Mint azt az elmúlt év kezdetén hírül adtuk projektünk – GOP-1.1.1-09/1-2009-0087 – célja egy, az emberi tuberkulózis (TB, TBC)
korai diagnosztizálására alkalmas eszköz prototípusának kifejlesztése, amely gyors és hatékony lehetőséget biztosít a hazánkban
is mind gyakrabban előforduló fertőző megbetegedés korai észlelésére.
Egyetemi együttműködő partnereink révén olyan transzkriptoma adatokra támaszkodhattunk, amelyek –első hallásra meglepő
módon– korán jelzik a Mycobacterium tuberculosis fertőzést. A 19. században még Morbus hungaricus-ként közismert betegség
elleni küzdelmet az iparilag fejlett országokban ma már nem tartják fontosnak, azonban a harmadik világ (alacsony GDP,
alcsony fizetőképesség) országaiban sajnos továbbra is magas előfordulással bír. Tény, hogy ezért a nagy gyógyszeripari cégek
nem vagy csak kis ráfordítással fejlesztenek gyógyszereket ezen baktérium ellen, és ez az indoka annak, hogy továbbra is fenn
kell (kellene) tartani azt a megfigyelő-felügyeleti (surveillance) rendszert, amely korábban a tüdőszűrő állomások révén igen
eredményesen működött. Ennek lehet kiegészítése egy gyorsan, bármely általánosan felszerelt laboratórium által elvégezhető teszt,
amely a páciens vérének a vizsgálatával nagy pontossággal meg tudja állapítani, hogy az illető rendelkezik-e fertőzöttséggel.
Az ún. „elsődleges” észlelés nagyon fontos, hiszen egy nagyon fertőző megbetegedésről van szó és egy szokványosnak tűnő
köhögés, levertség, stb. hátterében akár állhat a TB is. Ezt a véleményt alátámasztja az a tény is, hogy egyre többen utaznak
olyan egzotikus országokba, ahol az egészségügy alacsony szintje és a nagyfokú szegénység miatt gyakran előfordul, hogy a
turisták hazatéréskor lappangó állapotú TBC-t hordoznak. A harmadik világ országaiban olcsón hozzáférhető eszköz lehet az
általunk kifejlesztett, multiplex ELISA módszeren alapuló diagnosztikum a betegség korai (fertőzöttség tünetek nélküli) állapotában.
Az eljárás alapja, hogy a kórokozó a gazdaszervezetben például a makrofágokban „húzza meg magát”, ezáltal egyrészt szétszóródik a
testben gócokat hozva létre, továbbá gyengíti a szervezet immunrendszerét folyamatosan kitéve ezáltal azt más kórokozók
támadásaival szemben is. Azok a sejtek, amelyekbe bejut a baktérium reagálnak erre úgy, hogy különböző gének transzkripciója
változik meg bennük, ezáltal bizonyos vérszérumban található fehérjék szintje is megváltozik. Ha ezt a változást egy-egy fehérje
szintjén vizsgáljuk, akkor ez természetesen nem feltétlenül jelzi specifikusan a kórokozó jelenlétét, mert azt adott esetben
más kórélettani folyamat, betegség is okozhatja. Erre számtalan példát találunk a szakirodalomban. Vannak azonban olyan
esetek, amikor ezek a változások egyértelmű, bár nem ok-okozati összefüggésben jelzik az adott betegséget vagy kórokozó
jelenlétét. Ezeket a változásokat mutató objektumokat biomarkereknek nevezzük.
Projektünkben azt a cél tűztük ki, hogy egy olyan tesztrendszert fejlesztünk, amely rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal
és képességekkel, amelyek révén ezek a problémák orvosolhatók. A Mycobacterium tuberculosis esetében kiválasztottunk 6 olyan
emberi fehérjét (biomarkert), amelynek vérszérumban mérhető szintjében ennek a baktériumnak a jelenléte vélhetően –valamilyen
irányban– eltérést okoz. A vizsgálat kivitelezéséhez saját ellenanyagokat fejlesztettünk, amelyek párban (mintegy szendvicsként)
használva érzékenyen jelzik a kiválasztott fehérjék szintjének elmozdulását. A vérben található fehérjeszinteket alapul véve
elvégeztük a legfontosabb összehasonlító vizsgálatokat, azonban fontos megjegyezni azt is, hogy mivel a fentebb említett okok
miatt egy ilyen tesztrendszer összehasonlítását más betegségek által okozott változásokkal szemben is meg kell vizsgálni
(validálás), ezért további finomhangolásra is szükség lehet. Ezen vizsgálatok során felmerülhet, hogy kiegészítő (komplementer)
technológiák valamelyikét kell kombinálni az alaprendszerrel vagy az érzékenység, vagy pedig a specificitás növelésére.
Ehhez az egészséges embereken törénő validálást követően még nem kezelt, de tüdőszűrésen résztvevő embereken történő
kontrollált vizsgálatokat kell elvégezni.
A kifejlesztett prototípus alkalmas a fenti vizsgálatok elvégzésére és ISO9001 minőségügyi rendszerben történő sorozatgyártásra.
MAG Zrt.- Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.
Cím: 1193 Budapest, Váci út 81-23.
Levelezési cím: 1539 Budapest Pf.: 684.
Telefon: +36 40/200-617
E-mail: info@magzrt.hu
www.magzrt.hu
www.ujszechenyiterv.gov.hu